Mind a két Pix terülő művészeti rendszer a pályázat kiírásában hangsúlyozott emberközeliségre, az integráltságra a város léptékének megfelelő személyességre, intimitásra reflektál. A művészeti felvetés nem várja el, hogy szoborként vagy műalkotásként definiálódjon, formailag és tartalmilag belesimul az épített és természetes környezetbe. Mottója az együttélés, a játék, a természetes aktivitás. A Pix-1 és Pix-2, leegyszerűsítve, egy-egy speciális tartalommal rendelkező egyedi muráliát, térburkolati felületet takar. Olvasd tovább a pdf-ben…

Pix-1 / Pix-2 – A teljes anyag

Művészeti koncepció: A Pécs, Meszes városrésze rehabilitációjának elemeként elkészült Csücsülőkő  építészeti terveit Bencze Zoltán, építész készítette. Az építészeti térforma művészeti minőségére és kialakítására a Szövetség ’39 csapatával közösen dolgozott ki művészeti koncepciót. Az építészeti szándékot követve a pad művészeti terve a környezeti adottságokat figyelembe a tér hangsúlyát hangsúlyozza.

Leírás: A funkcionális szerepet is betöltő plasztika, a tér sétányának bevezető szakasza előtti teresedésen kap helyett. Elhelyezkedésével a sétány fele mutat, hangsúlyozza a téri kialakítás irányultságát. Formai kialakítása mellett, egy speciális anyagtársítással tűnik ki környezetéből. A betonalapú egyedi burkolat üvegelemeket foglal magába, amik esténként, világító csíkokként, kontrasztos grafikus felületet eredményeznek. A csíkok iránya a tárgy formájától néhol eltérve szabadon áramlik, oldva annak feszes geometriáját. A felület kialakítása nappal kevésbé hangsúlyos, inkább a plasztika formai megoldásai dominálnak, este azonban a padként is használható felület elkezd világítani.

Technológia: A tervben szereplő egyedi pad, változó méretű, beton alapú 8-10 cm vastag, U-keresztmetszetű szegmensekből áll. Az elemek előre, üzemi körülmények között lettek legyártva. A forma szerint elkészített sablonokba, élével állított üvegcsíkok kerültek szálerősítésű finom-beton keverékkel rögzítve. Az síküveg csíkok 12 mm vastag 6 cm széles és 20 cm hosszúságúak. Az üvegelemek egy, a tervezők által előre elkészített rajz alapján kerültek beragasztásra a sablonba. Ez a művelet gondos odafigyelést igényelt, mert rossz illesztés esetén az öntéskor az üvegelemek elmozdulhattak volna és helyrehozhatatlan hiba keletkezhetett volna a műveletben.

A  betonba kevert poliészter szálak ellenállóvá teszik a beton anyagát minden mechanikai igénybevétellel szemben. Az üvegek közötti hézag elérhette a 3-10 cm-t is. Az üvegcsíkok felületükön tapadnak a betonhoz. Ezt a csomóponti kérdés időtállónak bizonyult, nem igényelt eddig korrekciót. A megöntött pad szegmenseket utólag csiszolni, impregnálni kellett.

Beton specifikáció: A térplasztika betonozását az IVANKA Beton végezte. A felhasznált betonanyag nagy nyomószilárdságú, anyagában színezett, szálerősítést, folyósítót, szétosztályozódásgátlót tartalmazó, vibrációs eljárással tömörített, polírozott, felületkezelt finombeton.

Világítás: A térplasztika fontos részét képezi a pad belsejébe szerelt világítás. A világítótestek erős fényű, nagy szórású, strapabíró lámpák. A lámpák szerelhetősége megoldható egy betonelem bontásával. A pad világításának technológiáját a MES Kft. tervezte és kivitelezte. A pad világítása kültéri LED világítás, ennek biztosítására speciális, vízbiztos LED fénycsövek kerültek beépítésre. Jelenleg ez a legmodernebb és leginkább környezetkímélő megoldás kül- és beltéri világítások és közvilágítás esetében.

Ezek a LED fénycsövek egyenként 96 darab 100 fokban sugárzó, fehér LED-et tartalmaznak, egyenként max. 0,15W teljesítménnyel, kb. 90Lm/W fényhasznosítással. A LED-ek színhőmérsékletének 5500K-nek megfelelő, úgynevezett neutrális fehér színt választottuk, üveg megvilágítása esetén ez adja a legkellemesebb érzetet. A LED fénycsöveket az eloxált alumínium keretbe építés után átlátszó szilikongyantával öntöttük ki. Tapasztalatunk szerint ez a megoldás még úszómedencében, víz alá süllyesztve is megfelelő védelmet ad a LED-eknek. Az összesen 28 darab fénycsövet az aljzatbetonhoz csavarozott kengyelekre szereltük. A világítás várható élettartama éves szinten 3800-4000 órát feltételezve kb. 10 év.

Stáb: Tervező: Szövetség’39 MB, Bencze Zoltán építész, Kivitelezés: Ivánka Beton, Megrendelő: I-Axis Kft. Világítás technika: MES Kft., Kivitelezési asszisztencia: Szabó Ádám Csaba, Szirmay Zsanett, …, Külön köszönet: Kukucska Gergely építész, Optimer Kft.,

Our project No distance. No contact. is part of City Noises which is an international, four-partner program supported by European Cultural Fund. Our partners are Stream Arts and Ravensbourne (UK) and Crucible Studio (FIN). The aim of the program is to develop site-specific sound installations in which local communities can be involved. Each partner makes own public-art project. We plan to introduce these projects in three cities this year: London, Helsinki and Budapest.

No distance. No contact. investigates people’s interactions in public spaces. We would like to model how people makes experiments on their phisical environment and community, how they interact with each other through non-visible vibrations (energy flow) without touching. Here, vibration will appear as different sound waves that can interfere.
The meaning of sounds are less conditioned, thus more personal. In this project, people will get a complex, sensual sound-experience that has a special, constantly changing pattern. Participants can make influence on this pattern individually or collectively through their motion and closeness to others.

The sounds created will be accessible through the headphones provided to the spectators. Every participant gets his or her “own” voice chosen from our database that consists of locally recorded and modified sound materials. The headphones will also help the spectators to focus within themselves; to be able to listen to the sounds they hear around them and to perceive the audio interactions with other people and entities.

We would like to integrate special landmarks (trees, benches, rocks etc.) to the system as well, with their own atmospherical sounds. These sounds will exist as motionless, solid marks of the audio-map, also drawing the boundaries of the installation site.

Our project is also supported by the National Cultural Fund of Hungary.

Staff:
Baróthy Anna
Kolozsvári Csenge
Bozsó Melinda
Nagy ’Stc’ Ágoston, interaction designer, Binaura
Szolga Hajnal ’Szaffi’, project manager

New building of Liszt Ferenc Music Academy / MOIRE facade of Wesselényi Street
The starting point of the design process was the function of the building – the teaching of music art on one hand, and the technical conditions on the other. We have designed such a facade  that relates to the spirit of the Music Academy through the visualization of sound waves, meanwhile, shades the huge surface of the glass wall.

CONCEPT
Moiré pattern (interference) is a physical phenomenon that is created at the meeting of two coherent waves that have different sources. The phenomenon is due to a combination of the two structures. The pattern’s dynamically changing appearance depends on the changing perspective of the viewer. The interference phenomenon of waves can be observed in the case of sound and visual waves, too – overtones can be hear, and the appearance of secondary colors can be seen, for example, in the case of this façade. The experience of shading graphics of the glass wall – such as tone-sensations – is also not homogenic. Depending on what angle, distance, lighting conditions and how we meet it, results different experience. Our aim was to create a visual formula, which recalls through simplicity and sophistication the image of a repetitive melody. The result do not want to be more than what it is – a noise, a positive background noise in the everyday life of the school.

The positive emotional effect of colours is well-known. The size of the inner façade of the Academy is 700 square meters and the courtyard is surrounded by puritan, industrial elements (like chimneys, firewalls). This environment meant an important motivation for us, so as we could alter both the inner and outer appearance of the façade into a dynamic an fresh phenomenon. The use of colours dissolves the monotony of technology and provides variety in fine gradations.

Because of technological and producing requirements the final result would have been a horizontally repetitive order of waves. Since there are no two glass panels of the facade with the same dimensions, therefore we chose a pattern, which you can break and continue wherever you want. It made the producing process much easier.

TECHNOLOGY
Divisions of the facade structure in itself forms a complex graphic rhythm, so we designed patterns, in which the two structures do not extinguish each other. The application of graphic pattern happened with ceramic-based colour paint through silkscreen printing technology. This technology is a simple, yet many-step process. In a vector graphics program we prepared the precise pattern for the screen. With moving the same screen on the surface of the glass panel during painting process we could gain two parallel structures in different colours. After applicating, the paint was burnt onto the glass. This technology is highly recommended in facade situations due to mechanical resistance of the surface and UV stability of colours: the special glass ceramic coating becomes a glasslike material, similar to the glass panel itself.

A Művészetek Palotáján belül a Filharmónia épületrész nagy koncertterméhez lapuló VIP szoba világító üvegplasztikájának megtervezése és kivitelezése.

Koncepció:

A helyszín egy térbuborék, amit az őt körülvevő nagyobb terek szorítása tart egyhelyben. A térélményét alapvetően meghatározza a viszonylag alacsony belmagasság és a mozgásban tartott két hosszanti falsík. Egy barlangszerű, bensőségesebb élményt sejtet. Funkciójának megfelelően reprezentatív helyiség, fogadásoknak és beszélgetéseknek helyszíne. Ennek megfelelően meghatározott világítási kondíciókat, anyag- és kivitelezési minőségeket követelt. Az építésztervezők által interpretált igény, eredetileg a falon és a mennyezeten is megjelenő két ovális terület plasztikai egysége. Végül a mennyezeti ovális tér került megvalósításra, az oldalfal üvegei nem lettek megrendelve. A kapott felületnek hatásában arra a nagyobb “élő” valamire kell utalnia, ami körülveszi ezt a viszonylag kicsi teret.

Lámp:

Csilló hatású puha üvegszőnyeg. A finom, kb. 1cm átmérőjű csövekből kialakított szálak sűrűn egymás mellett helyezkednek el. Az üvegcsövek ötösével egy vastagabb csőből kialakított tönkhöz kapcsolódnak. A várt összhatás, egy kimerevített pillanata az állandóan változó felületnek, mely összetettségével vibrál a szemünkben, vagyis mozgónak hat csupán plasztikusságával. A csápok szabadon lógó végén egy-egy kicsi tömör lencse található, ami külön optikai játékot ad. A tartófelület szabályosan kiosztott impregnált fa, burkolata vatelin és üvegfólia. A raszteresen 4cm-ként kiosztott lyukakat egy-egy plexi cső béleli ki. Ezeken keresztül lógnak az üvegtönkök. A fényes bőrszerű átlátszó fólia, plasztikusan tölti ki a lyukak közötti üres tereket. Az erősen tagolt felületen minden fényhatás és szín tevékenység, aktív vizuális élményt eredményez. A sűrű szövetet néha egy-egy habos gömb formájú nagyobb (d=25-30cm) test-tartozék lazítja fel. Ezek anyaga, hutai káliüveg, üvegfúvási technikával előállítva. Felületük gömbszerű és szódabikarbónával habosított felület. A buraként funkcionáló habokban, szabályozható kompakt fénycsövek égnek. A csápmező megvilágítását dupla sorokban, a mennyezetre erősített fénycsövekkel oldották meg. A vegyesen fehér és kék színű fénycsövek egyenletes fényt biztosítanak az egész mező számára. Kérésünkre elkészült egy időzítő kapcsoló is, ami szabályozza a fénycsövek összeadódó színértékének fehérből kékbe tolódását és ennek lassú ciklikusságát. Ezzel még közelebb kerülünk ahhoz a hatáshoz, amit egy valódi élőlény érzete kelthet bennünk!

A tervezést megelőző gyűjtőmunkában főleg olyan szituációkat kerestünk, amik érzetre, arra az alacsony belmagasságú zárt, organikus falkialakítású szobára emlékeztetnek, ahol majd ennek a mesterséges dolognak lennie kell. A sok tengeralatti növény, állat és barlangi képződmény között egy olyan orvosi felvételre bukkantunk, ami egy emberi tüdő, elektormikroszkópos képét mutatja. A fotón látható élő mező, pontosan az volt  amit kerestünk. A későbbiekben egy az egyben ezt az érzetet és struktúrát adaptáltuk a kijelölt felületre. Semmit nem változtattunk rajta. Minden részletre igyekeztünk oda figyelni és fontos szerepet tulajdonítottunk a fény jelenlétének. A koncepció nagyon szerencsésnek bizonyult, szinte minden műszaki problémát homogenizálni látszott. Minden illesztést és szerkezeti toldalékot eltakar a csillók hullámzó tömege, az óriási üvegfelület pehelykönnyűvé vált. Nagyon megszerettük ezt a gondolatot mire a modellel is elkészültünk. Meg akartuk tudni, hogy  ebben a szobában állva vajon azt fogjuk-e érezni, mintha a fejünk fölött lévő tér, mindig kicsit megmozdulna  mikor nem vagyunk eléggé résen? A végeredmény: egy 2005-ben átadott 12m2-es 2000 db-os “csillár”, ami saját tüdőnk egy végtelenül kicsi részletének ember léptékű modellje. És egyébként tényleg megmozdult

Adottságok:

-A felülvilágító ellipszis alakú, területe kb.: 12m2

-Teljes szerkezeti magasság: 307 cm

-Belmagasság (állmennyezett alsó síkja): 230 cm

-A rendelkezésünkre álló gépészeti tér kb.: 70cm

-A helyiség épületgépészetileg kialakított méretezett tér,az átszellőztetést biztosítani kell

-A mennyezet vasbeton szerkezetű födém, maximális terhelhetősége: 50kg/m2

Stáb:

Építész: Felelős tervező: Zoboki Gábor /Zoboki és Demeter Építész Tervező Kft./ Simon Móni, Péter, Glória, Szövetség’39: Baróthy Anna, Kelner Krisztián, Megrendelő és kivitelező: Arkadom Rt. Kivitelezés: Határ-T Kft., Pataky Attila üvegtechnikus, Külön köszönet: Puccc, Tusor Rita, Baróthy Dóra,

2010/ LED, 800 műanyag forma, 4,5 x 15 cm felület, góliátelem/ 800 pieces of plastic objects, 4,5 x 15 cm each, electronic devices

video: 1005_3muszak_dortmund_2

Ezt a munkát a Dortmundi Műteremházban megrendezett Szimpla-Dupla című 9 magyar fiatal művészt bemutató kiállításra készült. Tervünk a környék történetét a bányászlámpák villódzó, változó fényjátékából indult ki és a nehéz, fárasztó munka emberre gyakorolt hatására reflektált. Csapatunk korábban is foglalkozott olyan szituációkkal, amelyek az egyéni és a csoportos működés összefüggéseit vizsgálták. Az elfáradás, az amortizáció olyan jelenségek, amelyek mind az élőlényekre, mind az általunk létrehozott digitális világra jellemzőek. Ebben az esetben ezt az elektronikus egységek reprezentálják.

Az installáció 1600 db góliát elemből, 800 db RGB LED-ből, ehhez tartozó apró megszakító chip-ből és ennek megfelelő mennyiségű burkolatként használt PET-palack előformából áll. A világító pontok egyike sincs egymással összekötve. A LED-ekhez különböző ellenállások tartoznak, ami lehetővé teszi, hogy, a fénypontok eltérő gyorsasággal fogyasszák el az elemekben tartalékolt energiát. Az egységek műszaki szempontból mindenben azonosak, mégis a kézi gyártásnak köszönhetően mindegyik másként működik. Az elemek energia csökkenésével arányosan folyamatos változás figyelhető meg a LED-ek színhőmérsékletében. A fal kiinduló jelensége egy homogén kék zaj, majd hétről hétre egy időben változó mintázat alakul ki. Az energiát gyorsabban fogyasztó darabokon gyorsabban, a takarékosabbakon lassabban játszódik le a jelenség. Az energia csökkenésével a hideg színek felől lassan haladunk a vörös fele. A vörös, infravörös színek terjedése történik a legalacsonyabb energiaszinten, a legmagasabb hullámhosszon, de ugyanakkor a legalacsonyabb a szóródása is. Az installáción lejátszódó folyamat némiképp emlékeztethet a csillagászatból ismert “vörös eltolódás” jelenségére.

Our project in Dortmund the ’3 műszak’ (3 spells) is photo documented every day. The documentation shows the changing colour of the luminous spots.

A műanyag PET palack előformákban elhelyezett elektronikák eleinte egyforma adottságokkal rendelkeznek. Későbbi működésük ennek ellenére – a kézi gyártásnak köszönhetően – kiszámíthatatlan. „Arra számítunk, hogy a kiállítás 2 hónapja alatt ezek az apró eltérések vizuálisan izgalmas tulajdonságokká fejlődnek. A kezdetben homogén felületből igyekszünk bizonyos mintázatokat kialakítani, de az eredmény kétséges. Az egységek különböző fáradása, terhelése miatt az ábrákba valószínűleg képi zaj fog keveredni.” Az installáció dokumentációja a napi fotóknak köszönhetően kirajzolja a folyamat időbeli mintázatát.

Stáb: Szövetség’39/ Baróthy Anna, Kolozsvári Csenge, művész partnerek:  Anev Kámen, Kukucska Gergely/ D1618

/ Pictures  by Hannes Woidich

3 shifts Dynamic, site-spesific lightinstallation. The installation reflected on the history of the building, lets revivie the flickering, adjustable light display of miner refulgence and reflects on the impact of hard and exhousting work. The electronic devices placed in the plastic objects, have the same conditiones in the beginning, but their later function is somehow capricious. „We expect, that the marginal variations will emerge as visual exciting phenomena during the 2 month exhibition. Out of an homogeneous surface, we try to develop certain archetypes, however the result in incalculable. Due to the differing exhaustion and the abrasion of the elements the constructions will probably be distorted by image noise”.

The title of the project referres to the countinous working, until the batteries are empty. You can find more pictures  by Hannes Woidich about the process. The installation consists of 1600 D-type drycells, 800 RGB LEDs, the necessary controling electric circuits and the required number of plastic bottles as coverring. The LEDs are all isulated from each other. Every each of them running with a different resistor, so they would use the energy stored in the battery in altering time.These units have identical structures, and due to this small modification they work differently. Even so (with different resistors) the units have same parameter elements, concerning the tone of the produced light and the frequency of the blinking there is no two identical light spot in the system. There is a countinous changing in colour temperature of the LEDs as the batteries are been used up. The starting phenomena is a homogen blue blur, and from week to week a changing pattern can be observed. This changing is going faster in the ones which use more energy and slower in the ones which use less. With the decriseing of energy, the ligt is changing in the direction of the colder ligt temperatures (to the „warmer colours”). The red colour and the infrared radiation is emitting on the lowest energy levels and on the highest wavelenghs. This tipe of EM radiation is sputtering the least in air. This global phenomena is simmilar to the nebular red-shift which we know from the starts.

Stáb: Szövetség’39/ Baróthy Anna, Kolozsvári Csenge, művész partnerek:  Anev Kámen, Kukucska Gergely/ D1618

http://www.kh-do.de/en/exhibitions/exhibitions2010/simpla_dupla_en.html

Egy meghívásos pályázat keretein belül a  szombathelyi épülő Weöres Sándor Színház homlokzatára készült tervünk egy szélmozgásra reagáló versíró felület. Az épület funkciója és Weöres Sándor költészete jelentette a koncepció alapját; a színház kultúrális- és közösségteremtő szerepe, másrészt a költő életművének lényeges momentumai.

A stáb, amiben BME építészmérnök- és  formatervező hallgatók is részt vettek,  Weöres Sándor szellemiségének aktualitását megmutatva a természet által kiteljesedő alkotást hozott létre; a Felhőt Nekem című vers karaktereiből álló felületet a szél tartja állandó mozgásban. Az ötlet párhuzamosan alakult  a technológiai háttér fejlődésével, melyhez a csapatnak számos kísérletet el kellett végeznie.

Koncepció

A művészeti koncepció két alappillére az épület funkciója és az épület névadójának költészete jelentette.  Weöres Sándor verseinek szín- és forma világának egyik legfőbb ihletője, a természet maga. Olykor úgy érezhetjük, mintha maga a galagonya bokor mesélne nekünk. Az elkészült pályázati tervünkkel, Weöres Sándor szellemiségének aktualitását akarjuk hangsúlyozni. A természet segítette a szerző aktivitását, ennek tiszteletére, mi egy olyan felületet terveztünk, amiben a költő versét a szél tartja örök mozgásban.

A Poesiscopnak köszönhetően az eredeti vers, az eredeti gondolat újra és újraíródik, aktualizálódik minden szélmozgásra. Folyamatos változásával visszahelyezi a verset a természet körforgásába. A helyi szél írja a verset, a szél lapozza a könyvet. A vers betűi, mint falevelek sodródnak a felületen, keresve helyüket a nyelv és az értelmezés horizontján. A fríz-szerű területet lefedve 560 db forgó elemből álló felületet hoztunk létre. A hengerekre, mint pixelekre Weöres Sándor Felhőt Nekem című versét írtuk fel, karakterekre bontva. A forgók három fázisból állnak, amely így összesen 1680 karakter elhelyezését teszi lehetővé. Az elemek szerkezete egy szélturbina felépítését követi; a kis lapokba belekap a szél, eltekeri azokat.

Tervezés

A tervezést megelőző kutatási fázisban a vers tartalmi és képi rétegeződésével kísérleteztünk. A szabad asszociációt megkövetelő játék, a nyelv folyamatos változásaira és alakulására, ma is zajló dinamizmusára reflektál. A Poesiskop meghatározója ugyanakkor nem a pillanat, hanem az Idő. Pillanatok egymásutánjának végtelen sora nem kínál csúcspontokat. A körforgás időtlenség, amiben azonban semmi sem állandó. A vers önmagában áll, mint egy darabka óceán, lényege az önmagáért való lét.

„A művész nem teremtő, mert csak a rendelkezésére álló tárgyi és szellemi elemek felhasználásával készülhet a műve, semmiből valamit nem alakíthat.”

Technika

A Poesiscop működésének alapját az épület körüli légmozgások energiájának mechanikai mozgássá történő átalakítása jelenti. A szövegmező 560 db szélforgó hengerből áll. . A forgó elemek az épület körüli légmozgást kihasználva egyenként képesek a függőleges tengely körüli mozgásra. A hengerek felülete három elhajló lemezből épül fel, ezek a szélterelő spaletták. A lemezfelületein egy-egy betű helyezkedik el.

A pályázat kapcsán a BME Áramlástan Tanszék laborjának egyik szélcsatornájában leteszteltük az 1:1-es makettet, ami megmutatta, hogy a forma és a szerkezet kivitelezés esetén ugyan helyszíni beállítást igényel, de működőképes.

A hengerek palástját három különböző színárnyalat fedi, szélterelő lemezenként egy-egy szín. A színezettség miatt az egész felületen, az elemek forgásából adódóan így állandóan más színkombinációt láthatunk.

Staff a Szövetség 39-ben: Baróthy Anna, Kolozsvári Csenge, Domonkos Dávid, González Marcell, Kardos Katalin, Krauth Veronika, Lajkó Nóra, Latkóczy Dóra, Lukátsi Márton.

This facade art piece, named AER, is a self-acting, dynamic surface that can actively live together with its environment. The original concept was worked out with the SzakalBros (Tamás Szakál and Péter Szakál) in 2007. We developed the project separatly in 2010 and adapted it to the facade of Hungarian Theatre in Budapest. The facade of the building needed some refreshment, and we won the support of Hungarian Institute of Culture and Art to apply our public-art piece on it.

Besides applying 2400 piece of leaves on the surface, the project also consisted of cleaning and painting of the old facade that is made of concrete panels and small mosaics. A new, rainbow-like layer of colours appeared on the side of each concrete panel. Then flexible steel leaves were glued into drilled holes.

The operation of the art piece is similar to plants that creep up the walls and take posession them in some time. AER is hardly perceptible in windless weather, but it reacts every small blow of wind very actively. Not only windblow can change the appearance of the facade but even sunbeams can glitter on the mirrorlike surface of leaves in a very attractive way. They also reflects the colours of the facade. These small leaves form a plastical, dynamic whole and show every little air turbulence in the environment of the theatre.

We co-operated on this project with D1618.

The project was developed with the financial support of  The Hungarian Institute for Culture and Art. We applied for their support together with Artopolis Association.

Supporters:

Ministry of National Resources, The Hungarian Institute for Culture and Art, Artopolis Association, Woldem Llc., Altum Szakinfó Kft.

Feladat

Az építészek által megfogalmazott felkérés a Jászberénybe tervezett Óvoda épület homlokzatán megjelenő művészeti munka tervezése volt.

Koncepció

A művészeti koncepció tervezése során legerősebb hívószót az épület funkciója jelentette. A gyermekek látásmódjának szabadsága nagyon izgalmas inspirációs alapanyag. A művészeti koncepció négy fő alapgondolatból áll. A különböző nézőpontok figyelembe vétele -közeli távoli- a játékosság és mesevilág hangsúlyozása, színek használata, mozgalmas képi világ (pitypang, állatka, pixel, kaleidoszkóp). Távolabbi nézőpontból a homlokzaton elsőre felismerhető ábra egy óriási pitypang, aminek vitorláit a szél éppen szétfújja. A minta a teljes homlokzati felületen megjelenik a vakolt falakon és a faburkolatokon. A kép egy számítógéppel feldolgozott „rossz” felbontású fotó alapján készült, aminek színes képpontjai egy-egy üveg-mozaiknak felelnek meg. A kép messziről jól kivehető, de a homlokzathoz közeledve hamar széthullik a mozaikok kisebb egységére.

„Az óvoda tömegképzésénél és homlokzati alakításánál szempont volt a kisvárosi karakter megőrzése, a minél egyszerűbb anyaghasználat: vakolt, festett falfelületek, cserép fedés. A homlokzat finoman eltérő szürke árnyalatokat kap. A nagyobb akác burkolatú homlokzati felületek a fontosabb funkciókat emelik ki, a csoportszobáknál a teraszok burkolatának felfutásaként jelennek meg. Az akác természetes öregedési folyamata során finom színváltozáson megy keresztül, folyamatosan érik be.”

Ezt kiegészítve a homlokzati művészeti beavatkozás célja, hogy az épület karakterét és az intézményt mind a felnőttek mind a gyerekek számára megjegyezhetővé és szerethetővé tegye. Az építészeti felvetés eredetileg olyan átvilágító elemek tervezését javasolta, illetve várta, ami amellett, hogy összeköti az óvoda belsőterét a külvilággal, valamilyen önálló művészeti élményt is nyújt, a homlokzaton mintázatot alkotnak. A felvetés mentén indítottuk el munkánkat. Minden építészeti beavatkozás esetében fontosnak tartjuk a művészeti termék integrált megjelenését az adott környezetben. Az építészekkel való közös munka, lehetővé tette a megoldások technológiai hátterének kidolgozását és azok feltüntetését az épület kiviteli tervein. Ez nagyban megkönnyíti a mű megvalósításának menetét, érthetővé és kezelhetővé teszi jelenlétét az épületen.

A kép közeli nézőpontjából kiderül, hogy a pitypang vitorláinak kis utasai is vannak. A lehető legkevesebb pixelből kirakva különböző állatok képét fedezhetjük fel a virág mintázataiban. A csoport jeleket is adó figurák, hol látható, hol bújtatott grafikai elemként a pitypang bóbitájától indulva utaznak a homlokzat felületén. Az állatkák képi megjelenése a korai számítógépes programok egyszerű pixel alapú képfeldolgozó nyelvezetét idézi, ami ma már az óvódások számára sem idegen vizuális rendszer. A kép felbontásának egyszerűsége szándékoltan közelít egyfajta képzajhoz, amiben a szem számára feladatot jelent a konkrét információ felismerése. A kép több nézőpontú struktúrája és részletei elősegítik, hogy az épületet mindennap használó szemlélő (gyerekek, szülők, dolgozók) mindig újabb megfigyelések megtételére késztesse. A kép így összességében egy olyan képeskönyv lapjainak is tekinthetjük, aminek oldalaihoz a gyerekek történeteket, meséket társíthatnak.

Kaleidoszkóp

Öt darab – a teljes falszerkezeten áthaladó- kaleidoszkóp szerkezet épül be a homlokzati bejárattól balra található téglafalba. A kaleidoszkópok egy-egy aktív vizuális pontot jelentenek a gyerekek számára, amit működésbe hozhatnak. A statikus képi megjelenés mellett a gyerekek is korán hozzászoknak a magas ingerrel járó mozgókép vizualizációhoz. A számítógép és a Tv képi világától eltérő, de aktivitásában azokkal mégis rokonítható nézőkék, egyfajta helyszíni beavatkozásra, játékra ösztönözhetik a kicsiket. A homlokzaton a kaleidoszkópok egy-egy virágmotívum középpontjában helyezkednek el.

Kaleidoszkóp szerkezete

A kaleidoszkópok egyedileg gyártott falba építhető szerkezetek, aminek tervezett műszaki felépítését külön ábra mutatja. A kaleidoszkóp két egymásba csúsztatott rozsdamentes acélcsőből áll, amik csapágyakkal kapcsolódnak egymáshoz.