CALTROPe – the green lace

A koncepciót győztesként választották a Jacques Rougerie Alapítvány által meghirdetett innovációs építészeti pályázaton ‘Építészet és tengerszint-emelkedés’ kategóriában.
GÜBECS

Első együttműködésünk a Hello Wood csapatával élményekben gazdag és tanulságos volt. Az alkotótáborban megvalósult Gübecs jól mutatja a Depóra jellemző kísérleti anyaghasználatot és a technológiák bátor párosítását.
“FIAM, OLYAN A SZOBÁD, MINT A TELEKI TÉR…”

A Teleki tér (Budapest, VIII. kerület) rehabilitációjának tervezése közösségi tervezés formájában történt. A rehabilitációhoz kapcsolódóan az önkormányzat egy, a Teleki tér történetét és Teleki László személyiségét, életét bemutató emlékhely kialakítására írt ki pályázatot.
BASIC 0,5

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q1 épületéhez kiírt beltéri műalkotás pályázatra készített tervben a víz közeget képez, ami anyagtömegként plasztikusan bútorozza be a kapszula terét. A szemeken keresztül bekémlelve a test belsejébe apró fényforrások mátrixa mutat fényaktivitást.
MEMBORIÁN

A MEMBORIÁN egy borospincébe tervezett rezonátor, mely működés közben rezgésekből, emlékekből és vágyakból összegyúrt hangélményt hoz létre: memboriál. Ahogyan a jó bor előállításának, ennek a folyamatnak is az alapja a folyadékkörforgás.
MUKI_PIX

A MUKI_PIX egy terülő művészeti rendszer, amely beton térburkolati elemek formájában terjeszkedik a városok járdáin és terein. Formailag és tartalmilag is belesimul az építészeti és természetes környezetébe, mégis képes megteremteni a vizuális hangsúlyt egy adott téri helyzetben.
MOMO a varázsszemű

Az óvoda közösségi helyszíneire elhelyezett négy kaleidoszkóp modul apró fantázia lényeket formáz, melyeknek egyetlen szeme egy kaleidoszkóp.
CSÜCSÜLŐKŐ

A CSÜCSÜLŐKŐ Bencze Zoltán építész és a Szövetség’39 Művészeti Bázis vezetőjének közös műve. A munka Pécs-Meszes városrész rehabilitációs programjának a részeként készült, az EKF 2010-es fejlesztései közé tartozik.
HOZZÁVALÓK A HORIZONTON

Az Egyszerű Többség című kiállítás egy hónapig tartó idejére a Szövetség ‘39 stúdiója beköltözött a Műcsarnokba, és innen látta el a mindennapi teendőit. A cél egy olyan tér (konyha) kialakítása volt, ahol a látogatók hosszabb-rövidebb időig egy közösség tagjainak érezhetik magukat, betekintést nyerhetnek a művészcsoport munkájába. A konyhába eseményeket szerveztünk, úgy mint közös főzések vagy mozaikkészítő workshop gyerekeknek. A tér leglátványosabb eleme egy nagy méretű sztereogram kép volt, melyből egy alma háromdimenziós képe bukkant elő, utalván a Szövetség ‘39-re, mely elsősorban nőkből áll.
LBS-MMV

A Művészetek Palotájának VIP terme egy „zárvány”, mely nagyobb helyiségek közé feszül be. Kis belmagassága és íves falai miatt erős analógiát jelentett számunkra a barlangokkal és egyéb természetes, szűk helyekkel. Az LBS-MMV világító mennyezeti plasztikával egyrészt erre, másrészt pedig arra a hatalmas „élő” közegre, magára az intézményre utalunk, mely körülveszi ezt az intim teret. A végső koncepció egy elektronmikroszkópos felvétel alapján alakult ki, mely az emberi légzőszervrendszer egyes részleteit ábrázolta. Az általunk tervezett „csillár” a hörgő és a tüdő formai jegyeit viseli magán.
MOIRÉ_CMYK

A MOIRÉ_CMYK egy olyan homlokzat, melynek mintázata a funkcionális és műszaki követelmények mellett az adott épület rendeltetéséből, a benne zajló zenei oktatásból indul ki: a hanghullámok vizuális leképezésével kötődik a Zeneakadémia szellemiségéhez. A moiré-mintázat (interferencia) egy fizikai jelenség, mely két, különböző forrású, koherens hullám találkozásakor jön létre. A jelenség következtében a két struktúra együtteseként egy új mintázatot érzékelünk, melynek rajzolata a nézőponttól függően dinamikusan változik. Ahogy a hanghullámok esetében felhangok, úgy a homlokzat vizualitásában pedig másodlagos színek megjelenését eredményezi. A cél egy olyan vizuális képlet kialakítása volt, mely egyszerűségében és árnyaltságában egy repetitív dallam rajzolatát idézi meg.
POESISCOPE

A Szombathelyen épülő Weöres Sándor Színház homlokzatára készült tervünk egy szélmozgásra reagáló versíró felület. Koncepciónk a színház közösségteremtő szerepéből indul ki, és a névadó költő, Weöres Sándor költészetén alapszik. Olyan felületet terveztünk, melyen a költő egy versét a szél tartja örök mozgásban. A frízszerű területet lefedve 560 db forgó elemből álló felületet hoztunk létre. A hengerekre Weöres Sándor Felhőt Nekem című versét írtuk fel karakterekre bontva. A forgók három fázisból állnak, amely így összesen 1680 karakter elhelyezését teszi lehetővé. Az elemek szerkezete egy szélturbina felépítését követi, a kis lapokba így belekap a szél és eltekeri azokat.
3 MŰSZAK

Az installáció az épület történetére reflektálva a bányászlámpák villódzó, változó fényjátékát idézi fel és a nehéz, fárasztó munka emberre gyakorolt hatására reflektál. Az elfáradás, az amortizáció olyan jelenségek, amelyek mind az élőlényekre, mind az általunk létrehozott digitális világra jellemzőek. Ebben az esetben ezt az elektronikus egységek működésmódja mutatja. A műanyag tárgyakban elhelyezett elektronikák eleinte egyforma adottságokkal rendelkeznek. Későbbi működésük során azonban, a kézi gyártásnak köszönhetően, különbözőképpen viselkednek. Az egységek különböző fáradása, terhelése miatt a kezdeti homogén felületbe képi zaj keveredik, amely, az installáció egy hónapos működése alatt, végül egy tárna sematikus ábráját formálja meg.
MUFURC I-II.

A Placcc Fesztivál keretei között megrendezett Haszondesign programsorozat alkamával egy betonkeverőket vettünk kezelésbe. A betonkeverők igazi városi monstrumok, az építkezések járulékos elemei. Esetlen, nehézkes, lomha mozgásuk ellenére mégis megkapóak. A jármű keverődobja, mely funkciójából adódóan folyamatos mozgást végez, jellegzetes és izgalmas munkagéppé teszi azt. A dob felületének a happening látogatóival közösen történő játékos megmunkálásával a célunk e tagbaszakadt városi monstrumok szerethetővé tétele volt.
  
© 2014 All rights reserved.